Costa Rica a követendő példa

Costa Rica számunkra is követendő példa

Costa RicaMa már számunkra is követendő példává vált Costa Rica. Furcsán hangozhat, de igaz. A korábban gazdaságilag elmaradottnak számító országok immár példát mutatnak számunkra.

A legutóbbi négy évben az ország energiaellátásának több, mint 98%-át megújuló energia biztosította. A nagy rész, 73,87% a folyók vízenergiája volt, 15,6% volt a szélenergia és 8,38% volt a geotermikus energia.

A maradék fosszilis erőművek egyre ritkábban termelnek áramot, legutóbb erre május 17-én került sor. Ez azt jelenti, hogy 300 napon át csak megújuló energia biztosította az ország energiaigényét. Persze ezzel a zöldüléssel nem csak az ország gazdaságának tettek jót. A természeti adottságaik kiemelkedőek és ezzel a lépéssel segítenek megőrizni ezt a kincset.

A Costa Rica-i Elektromos Intézet (ICE) meghatalmazott igazgatója, Luis Pacheco szerint Costa Rica villamos energia termelési rendszere „Nem csak a régiónak, de az egész világnak példa”.

Mivel ennek a világnak Magyarország is része, meg kellene vizsgálnunk a mi lehetőségeinket is. Lehet, hogy nálunk kisebb a vízenergia mennyisége, de helyette ott a napenergia. Ebből az adottságaink kiemelkedőek az egész régióhoz képest, csak végre el kellene kezdeni használni.

5% napelem áfa

Greenpeace: Legyen 5% napelem áfa

Greenpeace: 5% napelem áfaFolyamatosan ötletelnek az iparági szereplők, hogy milyen módon lehetne segíteni a megújuló energia magyarországi terjedését. Most egy külsős szervezet, a Greenpeace dolgozott ki egy komplett javaslatcsomagot a Magyar kormány számára, melynek egyik eleme az 5% napelem áfa.

A javaslat főbb pontjai:

  • 2030-ra legyen célunk a 35% megújuló energia felhasználás
  • 2030-ig 55% széndioxid kibocsátás csökkentés
  • A szén állami támogatásának leépítése, 2030 után ne működhessenek lignit- és szénerőművek
  • Lakossági és közösségi aktív energiatermelés támogatása
  • Napelem áfa mértékének 27%-ról 5%-ra csökkentése
  • A környezetvédelmi termékdíj mértékének csökkentése az uniós szintre, elosztói teljesítménydíj visszavonása
  • Kedvezményes hitelek a lakosság energia korszerűsítési beruházásokhoz
  • A szélenergia korlátozó intézkedések visszavonása
  • Támogassuk a 2030-ra kötelező érvényű minimum 30%-os EU-s energiamegtakarítási célt
  • Dolgozzanak ki intézkedési tervet az épületállomány energetikai korszerűsítésére és támogatására
  • A biomassza felhasználás szigorúbb ellenőrzése, főként a tűzifára vonatkozóan
  • Az atomerőmű bővítés leállítása, a nukleáris energia fokozatos kivezetése

Akik attól tartanak, hogy ez a váltás sokba kerül vagy egyéb módon károkat okoz az országnak, annak érdemes megnézni Burgenland példáját. A változás pozitív volt a foglalkoztatásra, az energiafüggetlenségre és a GDP-re egyaránt.

Magyarország megújuló energia adottságai is rendkívül jók, tehát érdemes komolyan venni ezt a javaslatot. Kiszámolták emellett azt is, hogy Magyarország mit nyerne a programcsomag bevezetésével:

  • 400 000 új munkahely jönne létre
  • A GDP 0,4%-kal nőne
  • Jelentősen csökkenne az EU végső energia felhasználása
  • 12%-kal csökkenne az EU földgáz importja 2030-ra

Mi az elosztói teljesítménydíj?

Emelkedik a napelem elosztói teljesítménydíj.

Elosztói teljesítménydíjEz az “elosztói teljesítménydíj” 2017 március óta létezik, de mert a törvénybe bevezetett díja 0 Ft/kW, emiatt eddig mintha nem is létezett volna.

A díj háttere a következő: A jelenlegi szabályozás szerint a háztartási méretű kiserőművek a megtermelt, de azonnal fel nem használt energiát visszatöltik a hálózatba.

Ezzel úgy használják az energiahálózatot, mintha energiatároló rendszer lenne. (Bár azt az energiát valaki más a hálózatban azonnal el is használja. A termelő pedig ezzel azonos mennyiségű energiát máskor ingyenesen elhasználhat a hálózatból.)

Az elektromos hálózat tehát ingyenesen biztosít egy plusz “szolgáltatást”, amit a szolgáltatók szeretnének fizetőssé tenni.

Ez részükről érthető igény. A kivitelezés módja és indoka azonban több, mint furcsa. Kaderják Péter, az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár egy konferencián azt nyilatkozta, hogy túlzóak a magyarországi napelem támogatások. A megoldás, tehát, hogy ezeket valamivel kompenzálni kell.

Mivel jelenleg semmilyen támogatás nincs a lakossági napelem rendszerek telepítésére, emiatt ezt a túlzó támogatást nehéz értelmezni. (Van helyette napelem adóként elhíresült extrém magas termékdíj kiterjesztés, világon egyedülálló tűzvédelmi kapcsoló előírása, de ezek sem a támogatás oldalon szerepelnek.)

Ami valamilyen szintű támogatásnak nevezhető, az az ipari méretű napelem erőművek korábbi átvételi tarifája. Ehhez viszont mi köze van a lakosságnak?

Az árak csökkenése szintén nem támogatás, hanem főleg a kínai gyártók nagyüzemi termelésének és folyamatos fejlesztésének eredménye. Erre hivatkozva adót emelni eléggé visszás dolog. Főleg azért, mert ezzel a környezetbarát technológia terjedését gátoljuk és konzerváljuk a jelenlegi magyarországi gáz, olaj, szén és fa alapú lakossági energiafelhasználást.

Reméljük az Unió is felhívja a Magyar kormány figyelmét, hogy a megújuló energia termelésében a sor végén kullogunk. Ilyen intézkedésekkel pedig nem fogjuk tudni teljesíteni a saját, erősen visszafogott vállalásainkat sem.

Kit zavart a Fundamenta?

Kit zavart a Fundamenta?

FundamentaA hét legnagyobb viharát kavaró hír volt a Fundamenta és a többi lakástakarék pénztár ellehetetlenítése. Az intézkedés tempója is fokozta a hatást, hiszen alig több, mint egy nap alatt megtörtént a törvényjavaslat benyújtása, a kihirdetése és az életbe lépése.

A hivatalos verzió szerint azért szüntette meg az állam a lakástakarékok támogatását, mert azon extra profitja volt a cégeknek és kevés új ház építését segítették elő.

Természetesen ezeket az indokokat az érintett cégek azonnal cáfolták. A nyilatkozatok szerint az állami kimutatásokban nem szerepeltek a felújítások és bővítések, valamint az energetikai modernizálások sem. A cégek költségeiből pedig kifelejtették az értékesítők költségét és az irodák működtetési kiadásait is.

Ezeket is figyelembe véve már látszik, hogy a lakosság számára volt a leghasznosabb ez az egyetlen lakossági támogatási forma. (Az MFB által nyújtott hitelben ugyanis nincs támogatás, az tisztán egy kedvezményes hitel. A hiteltől pedig ma sok ember fél, mint a tűztől.)

Az állam a friss hírek szerint a CSOK felé próbálja terelni az embereket. Ez a támogatás viszont nagyságrenddel kevesebb ember számára elérhető, a felhasználási lehetősége pedig jelentősen szűkebb, mint a lakástakarék volt korábban.

Mi lesz így a lakástakarék pénztárak további sorsa?

Mivel a már megkötött szerződések változatlanul élnek tovább, emiatt a fejlődésük és növekedésük valószínűleg megáll, de a folyósítás és a hitelek kihelyezése folytatódik. Ha viszont 0 marad az állami támogatás, a mostani szerződések kifutása után erősen kérdőjeles lesz a létük.

Ami pedig még ennél hamarabb jelentkezik, az a jelenlegi értékesítők helyzete. Ez a több ezer ember rövid időn belül kezdhet új munkát keresni magának.

A védővám vége.

Elérkezett a védővám vége.

A védővám vége2013-ban vezette be az Európai Unió a kínai napelemekkel szemben a mennyiségi és árbeli korlátokat napelem védővám címszóval.

Az eredmény erősen megkérdőjelezhető lett. Az Unióban magasan maradtak a napelem árak, míg a világ többi részén jelentős csökkenés volt tapasztalható. A távol-keleti gyártók pedig megtalálták az utat a szabályok kikerülésére. Az Unió elvesztette elsőségét a napelemek világában.

Jelenleg az Európai Bizottság azt javasolta, hogy ne hosszabbítsák meg a napelem védővámot. Ezzel megszűnik a mások által is tartott napelem minimál ár és a maximált éves értékesítési mennyiség. Beindulhat tehát az igazi verseny a gyártók között.

A várható eredmény a most bevezetett amerikai és most tervezett indiai védővám miatt egy nagy mennyiségű napelem dömping. Az előrejelzések szerint az alacsonyabb ár 30 %-os kereslet növekedést és 45.000 új munkahelyet teremt.

Ingyen napelem önkormányzatoknak

Ingyen napelem pályázattal önkormányzatoknak.

Ingyen napelemA TOP 3.2.1 napelem pályázat támogatási aránya 100 %, tehát az önkormányzatok napelem telepítésének teljes költségét fedezi a pályázat. Ez az igazi ingyen napelem.

Ezt a támogatást Zala, Veszprém, Tolna, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Borsod, Békés, Baranya megyékben lehet kihasználni.

A támogatás célja, hogy hatékonyabb energiafelhasználással működjenek az önkormányzati épületek és az önkormányzati tulajdonú cégek épületei.

Emiatt a támogatott tevékenységek is a hő, meleg víz előállítása és gazdaságos felhasználása mellett az elektromos áram napelemmel való megtermelését is támogatja.

A födém és a falak hőszigetelése mellett nyílászáró csere, fűtés, meleg víz előállítás (pl. napkollektorral), hőszivattyú vagy intelligens szabályozás is lehet része a pályázatnak.

A pénzügyi megvalósítást segíti az előleg igénylésének a lehetősége. Bizonyos feltételek esetén 50 vagy akár 100% előleg is kérhető.

A legnagyobb napelem gyártók

Megjelent a napelem gyártó 2017-es ranglista.

Kina a napelem gyártóTalán sehol máshol nem látszik ilyen egyértelmű kínai dominancia, mint ezen a területen. A 10 legnagyobb gyártó mind Kínában gyárt.

A tulajdonosi körben is csak egy olyan cég van, amelyik koreai tulajdon, de ennek ellenére ők is Kínában gyártanak.

A felvevő piac pedig már nem csak a Kínán kívüli világ, mert vannak olyan gyártók is a listán, melyek csak a kínai belső piacra szállítják napelem paneleiket.

Helyezés Cégnév Ország
1 JinkoSolar Kína
2 Trina Solar Kína
3 Canadian Solar Kína
4 JA Solar Kína
5 Hanwha Q-Cells Kína/Korea
6 GCL-SI Kína
7 LONGi Solar Kína
8 Risen Energy Kína
9 Shunfeng (belevéve a Suntech-et) Kína
10 Yingli Green Kína

Még a szén dominál

Még mindig a fosszilis energia uralja a világot.

Szén az első számú fosszilis energiaAz utóbbi 10-20 év a megújuló energia hatalmas térhódításáról, a világ zöldüléséről, a környezetvédelemről szól. Vagy mégsem? Friss adatok szerint a világ a legutóbbi 40 évben ugyanolyan arányban használ szenet, nem változtak az arányok. Sehol sem látszik a zöld hullám, csak a fosszilis energia. Mi lehet ennek az oka?

A furcsa ellentmondásnak a fejlett világ és a fejlődő világ eltérő sebessége az oka. A fejlett világ hatalmas tempóban bővíti zöld energia hátterét, váltanak az országok a fosszilis energiáról a megújulókra. A fejődő országok viszont ennél sokkal gyorsabban bővülnek, és náluk főleg a tradíciók és a könnyebb hozzájutás miatt elsősorban a fosszilis energiaforrások dominálnak.

Tehát a fejlett világ hiába vált, a fejlődők lenyomják a váltás ütemét a saját tempójukkal. A fejlett országok emellett egyre gazdaságosabban használják az energiát, emiatt az energiatermelés növekedése is az elmaradott, főleg fosszilis energia függő országok felé billenti az arányokat.

Másrészt a megújuló energia elektromos áramot termel, a világ energiafelhasználásának csak 25%-a elektromos áram alapú. A többit most még nem tudjuk tiszta energiára lecserélni.

Az azonban bizakodásra adhat okot, hogy a világban egyre több helyen bukkan fel a megújuló energia, a telepítés ára és a fenntartási költsége pedig egyre alacsonyabb.

A ma még lassan fejlődő (pl. afrikai) országok így kihagyhatnak egy környezetszennyező lépcsőfokot és úgy fejleszthetik gazdaságukat, hogy nem kell megtapasztalniuk a szmog hatásait.