Karbonsemleges Magyarország?

Magyarország nem akar karbonsemleges lenni?

Karbonsemleges határidőAz Uniós vezetők legutóbbi találkozóján kiderült, hogy nincs egység az Unió országai közt a karbonsemleges célokat illetően. A tanácskozó célja ugyanis az volt, hogy egy megállapodásban rögzítsék, hogy céljuk 2050-re csak annyi szén-dioxidot bocsássanak ki, amennyit ki is tudnak egyenlíteni.

Ez a 2050-es határidő is jelentős lazítás az eredeti tervekhez képest. Az ok a gazdaságilag és energetikailag elmaradottabb országok terhelésének csökkentése. Az átállás fő lépései az energiagazdálkodás optimalizálása, a megújuló energia terjesztésének segítése lennének.

A fejlettebb, jellemzően nyugat-európai országok már most is jelentős megújuló energia potenciállal rendelkeznek. Volt már arra is példa, hogy egy ország teljes energiaigényét ilyen zöld módon termelték meg.

Pár nappal korábban Magyarországon Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt nyilatkozta, hogy Magyarország célja 2050-re a karbonsemleges energiatermelés. Mi volt tehát Magyarország szavazata a megbeszélés végén a 2050-es határidőre? Megvétózták a határozatot.

Érthetetlen? Az, a magyarázat pedig ugyanilyen furcsa.

A 31 év múlva esedékes karbonsemleges energiagazdálkodásnak a fő ellenérve a rezsicsökkentés. A környezet védelmére, a tiszta jövőre kellene némi pénzt költeni, hogy pl. jobban szigeteltek legyenek a házak, jobban terjedjen a megújuló energia… de ehelyett mi államilag támogatjuk az alacsony gázárat.

Így persze marad az energiapazarlás, feleslegesen fűtjük az utcát, használjuk az elavult energiapazarló gazkazánokat. Így a hivatalos álláspont szerint tehát nem marad pénz a tiszta gazdaságra átállásra. Ez után nem csoda, hogy már Észak-Korea is előttünk jár a lakossági napelem rendszerek elterjedtségében.

Sovány vigasz, hogy Csehország és Lengyelország is tiltakozott a határozat ellen. Lengyelország hangoztatta is, mi lenne az, ami segítene őket meggyőzni a határozat elfogadásáról. A pénz. Szeretnének kompenzációt kapni a jelenleg jelentős és lassan leépítendő széniparuk miatt.

Teljes joggal reagálta a Greenpeace a csúcstalálkozóra: “Elbaltázták”.

Napelem pályázat cégeknek

Megjelent egy új napelem pályázat cégeknek.

Napelem pályázat cégeknekAz új napelem pályázat cégeknek saját energiafelhasználást fedező 7,5-15 kWp méretű napelem rendszerre kérhető. A támogatás mértéke 50-65%.

Lakás célú épület a pályázatban nem szerepelhet és mezőgazdasági / mezőgazdasági terméket feldolgozó cég sem pályázhat.

Területi hatály alapján a budapesti és Pest megyei cégek sem indulhatnak a pályázaton.

A támogatást kérheti Bt, Kft, KKT, Rt, külföldi cég magyarországi telephelye. Egyéni vállalkozók a pályázaton nem indulhatnak.

Már meglevő napelem rendszer bővítése, felújítása, modernizálása nem igényelhető a pályázatban.

A pályázat első beadási határideje 2019 június 17. A lezárási határidő 2020 szeptember 30 vagy ameddig a pályázati keret tart. Ezeknél a pályázatoknál viszont a pályázati keret mindig sokkal hamarabb kimerül, mint a végső határidő, így érdemes sietni a beadással.

Ha Ön sem szeretne lemaradni a támogatásról, vegye fel velünk a kapcsolatot minél hamarabb.

Costa Rica a követendő példa

Costa Rica számunkra is követendő példa

Costa RicaMa már számunkra is követendő példává vált Costa Rica. Furcsán hangozhat, de igaz. A korábban gazdaságilag elmaradottnak számító országok immár példát mutatnak számunkra.

A legutóbbi négy évben az ország energiaellátásának több, mint 98%-át megújuló energia biztosította. A nagy rész, 73,87% a folyók vízenergiája volt, 15,6% volt a szélenergia és 8,38% volt a geotermikus energia.

A maradék fosszilis erőművek egyre ritkábban termelnek áramot, legutóbb erre május 17-én került sor. Ez azt jelenti, hogy 300 napon át csak megújuló energia biztosította az ország energiaigényét. Persze ezzel a zöldüléssel nem csak az ország gazdaságának tettek jót. A természeti adottságaik kiemelkedőek és ezzel a lépéssel segítenek megőrizni ezt a kincset.

A Costa Rica-i Elektromos Intézet (ICE) meghatalmazott igazgatója, Luis Pacheco szerint Costa Rica villamos energia termelési rendszere „Nem csak a régiónak, de az egész világnak példa”.

Mivel ennek a világnak Magyarország is része, meg kellene vizsgálnunk a mi lehetőségeinket is. Lehet, hogy nálunk kisebb a vízenergia mennyisége, de helyette ott a napenergia. Ebből az adottságaink kiemelkedőek az egész régióhoz képest, csak végre el kellene kezdeni használni.

5% napelem áfa

Greenpeace: Legyen 5% napelem áfa

Greenpeace: 5% napelem áfaFolyamatosan ötletelnek az iparági szereplők, hogy milyen módon lehetne segíteni a megújuló energia magyarországi terjedését. Most egy külsős szervezet, a Greenpeace dolgozott ki egy komplett javaslatcsomagot a Magyar kormány számára, melynek egyik eleme az 5% napelem áfa.

A javaslat főbb pontjai:

  • 2030-ra legyen célunk a 35% megújuló energia felhasználás
  • 2030-ig 55% széndioxid kibocsátás csökkentés
  • A szén állami támogatásának leépítése, 2030 után ne működhessenek lignit- és szénerőművek
  • Lakossági és közösségi aktív energiatermelés támogatása
  • Napelem áfa mértékének 27%-ról 5%-ra csökkentése
  • A környezetvédelmi termékdíj mértékének csökkentése az uniós szintre, elosztói teljesítménydíj visszavonása
  • Kedvezményes hitelek a lakosság energia korszerűsítési beruházásokhoz
  • A szélenergia korlátozó intézkedések visszavonása
  • Támogassuk a 2030-ra kötelező érvényű minimum 30%-os EU-s energiamegtakarítási célt
  • Dolgozzanak ki intézkedési tervet az épületállomány energetikai korszerűsítésére és támogatására
  • A biomassza felhasználás szigorúbb ellenőrzése, főként a tűzifára vonatkozóan
  • Az atomerőmű bővítés leállítása, a nukleáris energia fokozatos kivezetése

Akik attól tartanak, hogy ez a váltás sokba kerül vagy egyéb módon károkat okoz az országnak, annak érdemes megnézni Burgenland példáját. A változás pozitív volt a foglalkoztatásra, az energiafüggetlenségre és a GDP-re egyaránt.

Magyarország megújuló energia adottságai is rendkívül jók, tehát érdemes komolyan venni ezt a javaslatot. Kiszámolták emellett azt is, hogy Magyarország mit nyerne a programcsomag bevezetésével:

  • 400 000 új munkahely jönne létre
  • A GDP 0,4%-kal nőne
  • Jelentősen csökkenne az EU végső energia felhasználása
  • 12%-kal csökkenne az EU földgáz importja 2030-ra

Mi az elosztói teljesítménydíj?

Emelkedik a napelem elosztói teljesítménydíj.

Elosztói teljesítménydíjEz az “elosztói teljesítménydíj” 2017 március óta létezik, de mert a törvénybe bevezetett díja 0 Ft/kW, emiatt eddig mintha nem is létezett volna.

A díj háttere a következő: A jelenlegi szabályozás szerint a háztartási méretű kiserőművek a megtermelt, de azonnal fel nem használt energiát visszatöltik a hálózatba.

Ezzel úgy használják az energiahálózatot, mintha energiatároló rendszer lenne. (Bár azt az energiát valaki más a hálózatban azonnal el is használja. A termelő pedig ezzel azonos mennyiségű energiát máskor ingyenesen elhasználhat a hálózatból.)

Az elektromos hálózat tehát ingyenesen biztosít egy plusz “szolgáltatást”, amit a szolgáltatók szeretnének fizetőssé tenni.

Ez részükről érthető igény. A kivitelezés módja és indoka azonban több, mint furcsa. Kaderják Péter, az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár egy konferencián azt nyilatkozta, hogy túlzóak a magyarországi napelem támogatások. A megoldás, tehát, hogy ezeket valamivel kompenzálni kell.

Mivel jelenleg semmilyen támogatás nincs a lakossági napelem rendszerek telepítésére, emiatt ezt a túlzó támogatást nehéz értelmezni. (Van helyette napelem adóként elhíresült extrém magas termékdíj kiterjesztés, világon egyedülálló tűzvédelmi kapcsoló előírása, de ezek sem a támogatás oldalon szerepelnek.)

Ami valamilyen szintű támogatásnak nevezhető, az az ipari méretű napelem erőművek korábbi átvételi tarifája. Ehhez viszont mi köze van a lakosságnak?

Az árak csökkenése szintén nem támogatás, hanem főleg a kínai gyártók nagyüzemi termelésének és folyamatos fejlesztésének eredménye. Erre hivatkozva adót emelni eléggé visszás dolog. Főleg azért, mert ezzel a környezetbarát technológia terjedését gátoljuk és konzerváljuk a jelenlegi magyarországi gáz, olaj, szén és fa alapú lakossági energiafelhasználást.

Reméljük az Unió is felhívja a Magyar kormány figyelmét, hogy a megújuló energia termelésében a sor végén kullogunk. Ilyen intézkedésekkel pedig nem fogjuk tudni teljesíteni a saját, erősen visszafogott vállalásainkat sem.

Kit zavart a Fundamenta?

Kit zavart a Fundamenta?

FundamentaA hét legnagyobb viharát kavaró hír volt a Fundamenta és a többi lakástakarék pénztár ellehetetlenítése. Az intézkedés tempója is fokozta a hatást, hiszen alig több, mint egy nap alatt megtörtént a törvényjavaslat benyújtása, a kihirdetése és az életbe lépése.

A hivatalos verzió szerint azért szüntette meg az állam a lakástakarékok támogatását, mert azon extra profitja volt a cégeknek és kevés új ház építését segítették elő.

Természetesen ezeket az indokokat az érintett cégek azonnal cáfolták. A nyilatkozatok szerint az állami kimutatásokban nem szerepeltek a felújítások és bővítések, valamint az energetikai modernizálások sem. A cégek költségeiből pedig kifelejtették az értékesítők költségét és az irodák működtetési kiadásait is.

Ezeket is figyelembe véve már látszik, hogy a lakosság számára volt a leghasznosabb ez az egyetlen lakossági támogatási forma. (Az MFB által nyújtott hitelben ugyanis nincs támogatás, az tisztán egy kedvezményes hitel. A hiteltől pedig ma sok ember fél, mint a tűztől.)

Az állam a friss hírek szerint a CSOK felé próbálja terelni az embereket. Ez a támogatás viszont nagyságrenddel kevesebb ember számára elérhető, a felhasználási lehetősége pedig jelentősen szűkebb, mint a lakástakarék volt korábban.

Mi lesz így a lakástakarék pénztárak további sorsa?

Mivel a már megkötött szerződések változatlanul élnek tovább, emiatt a fejlődésük és növekedésük valószínűleg megáll, de a folyósítás és a hitelek kihelyezése folytatódik. Ha viszont 0 marad az állami támogatás, a mostani szerződések kifutása után erősen kérdőjeles lesz a létük.

Ami pedig még ennél hamarabb jelentkezik, az a jelenlegi értékesítők helyzete. Ez a több ezer ember rövid időn belül kezdhet új munkát keresni magának.

A védővám vége.

Elérkezett a védővám vége.

A védővám vége2013-ban vezette be az Európai Unió a kínai napelemekkel szemben a mennyiségi és árbeli korlátokat napelem védővám címszóval.

Az eredmény erősen megkérdőjelezhető lett. Az Unióban magasan maradtak a napelem árak, míg a világ többi részén jelentős csökkenés volt tapasztalható. A távol-keleti gyártók pedig megtalálták az utat a szabályok kikerülésére. Az Unió elvesztette elsőségét a napelemek világában.

Jelenleg az Európai Bizottság azt javasolta, hogy ne hosszabbítsák meg a napelem védővámot. Ezzel megszűnik a mások által is tartott napelem minimál ár és a maximált éves értékesítési mennyiség. Beindulhat tehát az igazi verseny a gyártók között.

A várható eredmény a most bevezetett amerikai és most tervezett indiai védővám miatt egy nagy mennyiségű napelem dömping. Az előrejelzések szerint az alacsonyabb ár 30 %-os kereslet növekedést és 45.000 új munkahelyet teremt.