Kezdőknek

Alap napelem információk

Amennyiben Ön még csak most ismerkedik a napelemekkel:

  • Mi is az?
  • Mire való?
  • Hogyan működik?
  • Miért is kell?

Akkor ezek az oldalak Önnek szólnak. Van itt történelem, érdekesség, meglepetés, technika…

A válaszok röviden:

Napelem panelMi a napelem?

A napelem egy olyan -jellemzően ma még szilícium alapú- eszköz, mely a napfény hatására elektromos áramot termel. Valószínűleg már Ön is látott olyan számológépet, melybe nem kellett elem, viszont volt rajta egy kis fekete színű rész, ami ha fényt kapott, a számológép kijelzője működött, ha nem kapott fényt akkor pedig nem működött. Az a rész volt a napelem. Most képzelje el ezt sokkal nagyobb méretben. Így már nem csak egy számológépet, akár egy települést is el tudunk látni árammal!

Mire valók a napelemek?

Pontosan erre való, amit az előző pontban írtam: áramot állít elő. Ha pedig áram van, minden van. Lehet vele fűteni, hűteni, világítani, zenét hallgatni, főzni, számítógépet használni, közlekedési lámpát működtetni, mobiltelefont tölteni…

Hogyan működik a napelem?

Ezt az egyetemeken is elég hosszú ideig tanítják. Rövidítve a rendszer úgy működik, hogy a fény részecskéi (fotonok) gerjesztik bizonyos anyagok elektronjait, és azok így önálló útra indulnak, elszakadva eredeti atomjuktól. Ha pedig az elektronok áramlanak, azt röviden elektromos áramnak hívjuk. Persze ezt megvalósítani “kicsit” bonyolultabb, de erről egy anekdota jut eszembe:

Egy társaságban egy hölgy megkérdezte a kor legnagyobb feltalálóját, Edisont, hogy mi is az az áram? Edison ránézett a hölgyre és csak ennyit mondott: Hölgyem, az áram van, használja.

Szerencsére a napelem annak is termeli az áramot, aki nem ismeri pontos működését.

Miért is kell a napelem?

Azért, mert áramra szükségünk van. Mégpedig egyre többre! Ahogy fejlődik és halad a technika, egyre több eszközünk van, melyek mind igénylik az energiát. Az energia pedig egyre drágább és egyre problémásabb az előállítása.

Áramot lehet pl. szén, fa, olaj, földgáz elégetésével előállítani. Ezek viszont fogynak, és ennek következtében egyre drágábbak. Rövidesen le kell tehát mondanunk róluk.

Áramot nyerhetünk atomerőművel is. Csakhogy Csernobil, Fukusima, és pár kevésbé propagált egyéb eset után ezt valahogy kezdjük “nem szeretni”.

Ott vannak még a vízerőművek. És persze ott van Bős-Nagymaros is. Egy ennyire sík országban nem szerencsés a vízerőművek telepítése, bár hegyesebb vidékeken is kérdőjelezik a létjogosultságukat a sok környezeti kár miatt.

És a szélerőművek? No ezzel elérkeztünk a megújuló energia egyik legrégebbi képviselőjéhez. A szél már kezd elfogadottá válni, csak sajnos nem kiszámítható, hogy mikor és mennyire fúj. Ha alig fúj az nem elég, ha nagyon fúj, tönkreteheti a szélerőművet is. Valamint sajnos sok országban -nálunk sem- ad annyi energiát, hogy ez legyen az alap.

Ezzel el is érkeztünk a napenergiához. Szerencsére ebből még sok is, ami érkezik. A jelenlegi technikánk mellett (maximum 18-19% hatékonyság) is tudunk annyit hasznosítani, hogy stabilan építhetünk rá. Valamint a nap sokkal kiszámíthatóbb energiaforrás, mint a szél. Ráadásul pont akkor süt, amikor a legnagyobb szükség van energiára, a nap közepén. Ekkor dolgoznak a gyárak, irodák, a légkondícionáló berendezések…