Húsvét 2020
Minden kedves érdeklődőnknek, ügyfelünknek és partnerünknek energiaszámlamentes, Békés, Boldog Húsvéti Ünnepeket kívánunk!
Kategória bejegyzései: Információ
Karácsony 2019
Karbonsemleges Magyarország?
Magyarország nem akar karbonsemleges lenni?
Az Uniós vezetők legutóbbi találkozóján kiderült, hogy nincs egység az Unió országai közt a karbonsemleges célokat illetően. A tanácskozó célja ugyanis az volt, hogy egy megállapodásban rögzítsék, hogy céljuk 2050-re csak annyi szén-dioxidot bocsássanak ki, amennyit ki is tudnak egyenlíteni.
Ez a 2050-es határidő is jelentős lazítás az eredeti tervekhez képest. Az ok a gazdaságilag és energetikailag elmaradottabb országok terhelésének csökkentése. Az átállás fő lépései az energiagazdálkodás optimalizálása, a megújuló energia terjesztésének segítése lennének.
A fejlettebb, jellemzően nyugat-európai országok már most is jelentős megújuló energia potenciállal rendelkeznek. Volt már arra is példa, hogy egy ország teljes energiaigényét ilyen zöld módon termelték meg.
Pár nappal korábban Magyarországon Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt nyilatkozta, hogy Magyarország célja 2050-re a karbonsemleges energiatermelés. Mi volt tehát Magyarország szavazata a megbeszélés végén a 2050-es határidőre? Megvétózták a határozatot.
Érthetetlen? Az, a magyarázat pedig ugyanilyen furcsa.
A 31 év múlva esedékes karbonsemleges energiagazdálkodásnak a fő ellenérve a rezsicsökkentés. A környezet védelmére, a tiszta jövőre kellene némi pénzt költeni, hogy pl. jobban szigeteltek legyenek a házak, jobban terjedjen a megújuló energia… de ehelyett mi államilag támogatjuk az alacsony gázárat.
Így persze marad az energiapazarlás, feleslegesen fűtjük az utcát, használjuk az elavult energiapazarló gazkazánokat. Így a hivatalos álláspont szerint tehát nem marad pénz a tiszta gazdaságra átállásra. Ez után nem csoda, hogy már Észak-Korea is előttünk jár a lakossági napelem rendszerek elterjedtségében.
Sovány vigasz, hogy Csehország és Lengyelország is tiltakozott a határozat ellen. Lengyelország hangoztatta is, mi lenne az, ami segítene őket meggyőzni a határozat elfogadásáról. A pénz. Szeretnének kompenzációt kapni a jelenleg jelentős és lassan leépítendő széniparuk miatt.
Teljes joggal reagálta a Greenpeace a csúcstalálkozóra: “Elbaltázták”.
Békés, Boldog Húsvéti Ünnepeket Kívánunk!
2018 Karácsony
Mi az elosztói teljesítménydíj?
Emelkedik a napelem elosztói teljesítménydíj.
Ez az “elosztói teljesítménydíj” 2017 március óta létezik, de mert a törvénybe bevezetett díja 0 Ft/kW, emiatt eddig mintha nem is létezett volna.
A díj háttere a következő: A jelenlegi szabályozás szerint a háztartási méretű kiserőművek a megtermelt, de azonnal fel nem használt energiát visszatöltik a hálózatba.
Ezzel úgy használják az energiahálózatot, mintha energiatároló rendszer lenne. (Bár azt az energiát valaki más a hálózatban azonnal el is használja. A termelő pedig ezzel azonos mennyiségű energiát máskor ingyenesen elhasználhat a hálózatból.)
Az elektromos hálózat tehát ingyenesen biztosít egy plusz “szolgáltatást”, amit a szolgáltatók szeretnének fizetőssé tenni.
Ez részükről érthető igény. A kivitelezés módja és indoka azonban több, mint furcsa. Kaderják Péter, az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár egy konferencián azt nyilatkozta, hogy túlzóak a magyarországi napelem támogatások. A megoldás, tehát, hogy ezeket valamivel kompenzálni kell.
Mivel jelenleg semmilyen támogatás nincs a lakossági napelem rendszerek telepítésére, emiatt ezt a túlzó támogatást nehéz értelmezni. (Van helyette napelem adóként elhíresült extrém magas termékdíj kiterjesztés, világon egyedülálló tűzvédelmi kapcsoló előírása, de ezek sem a támogatás oldalon szerepelnek.)
Ami valamilyen szintű támogatásnak nevezhető, az az ipari méretű napelem erőművek korábbi átvételi tarifája. Ehhez viszont mi köze van a lakosságnak?
Az árak csökkenése szintén nem támogatás, hanem főleg a kínai gyártók nagyüzemi termelésének és folyamatos fejlesztésének eredménye. Erre hivatkozva adót emelni eléggé visszás dolog. Főleg azért, mert ezzel a környezetbarát technológia terjedését gátoljuk és konzerváljuk a jelenlegi magyarországi gáz, olaj, szén és fa alapú lakossági energiafelhasználást.
Reméljük az Unió is felhívja a Magyar kormány figyelmét, hogy a megújuló energia termelésében a sor végén kullogunk. Ilyen intézkedésekkel pedig nem fogjuk tudni teljesíteni a saját, erősen visszafogott vállalásainkat sem.
Kit zavart a Fundamenta?
Kit zavart a Fundamenta?
A hét legnagyobb viharát kavaró hír volt a Fundamenta és a többi lakástakarék pénztár ellehetetlenítése. Az intézkedés tempója is fokozta a hatást, hiszen alig több, mint egy nap alatt megtörtént a törvényjavaslat benyújtása, a kihirdetése és az életbe lépése.
A hivatalos verzió szerint azért szüntette meg az állam a lakástakarékok támogatását, mert azon extra profitja volt a cégeknek és kevés új ház építését segítették elő.
Természetesen ezeket az indokokat az érintett cégek azonnal cáfolták. A nyilatkozatok szerint az állami kimutatásokban nem szerepeltek a felújítások és bővítések, valamint az energetikai modernizálások sem. A cégek költségeiből pedig kifelejtették az értékesítők költségét és az irodák működtetési kiadásait is.
Ezeket is figyelembe véve már látszik, hogy a lakosság számára volt a leghasznosabb ez az egyetlen lakossági támogatási forma. (Az MFB által nyújtott hitelben ugyanis nincs támogatás, az tisztán egy kedvezményes hitel. A hiteltől pedig ma sok ember fél, mint a tűztől.)
Az állam a friss hírek szerint a CSOK felé próbálja terelni az embereket. Ez a támogatás viszont nagyságrenddel kevesebb ember számára elérhető, a felhasználási lehetősége pedig jelentősen szűkebb, mint a lakástakarék volt korábban.
Mi lesz így a lakástakarék pénztárak további sorsa?
Mivel a már megkötött szerződések változatlanul élnek tovább, emiatt a fejlődésük és növekedésük valószínűleg megáll, de a folyósítás és a hitelek kihelyezése folytatódik. Ha viszont 0 marad az állami támogatás, a mostani szerződések kifutása után erősen kérdőjeles lesz a létük.
Ami pedig még ennél hamarabb jelentkezik, az a jelenlegi értékesítők helyzete. Ez a több ezer ember rövid időn belül kezdhet új munkát keresni magának.
A védővám vége.
Elérkezett a védővám vége.
2013-ban vezette be az Európai Unió a kínai napelemekkel szemben a mennyiségi és árbeli korlátokat napelem védővám címszóval.
Az eredmény erősen megkérdőjelezhető lett. Az Unióban magasan maradtak a napelem árak, míg a világ többi részén jelentős csökkenés volt tapasztalható. A távol-keleti gyártók pedig megtalálták az utat a szabályok kikerülésére. Az Unió elvesztette elsőségét a napelemek világában.
Jelenleg az Európai Bizottság azt javasolta, hogy ne hosszabbítsák meg a napelem védővámot. Ezzel megszűnik a mások által is tartott napelem minimál ár és a maximált éves értékesítési mennyiség. Beindulhat tehát az igazi verseny a gyártók között.
A várható eredmény a most bevezetett amerikai és most tervezett indiai védővám miatt egy nagy mennyiségű napelem dömping. Az előrejelzések szerint az alacsonyabb ár 30 %-os kereslet növekedést és 45.000 új munkahelyet teremt.
Csökken a napelem adó
Megfelezik a napelem adó mértékét.
2015-ben vezették be Magyarországon a napelem adó néven elhíresült termékdíj kiterjesztést.
Minden szakmabeli vitatta a bevezetés okát, mértékét, az így beszedett pénz későbbi sorsát. Ez a díj az Unió legmagasabb termékdíja volt, az európai átlagnak a duplája. (A 2018-as megfelezéssel is csak az uniós átlag közelébe kerül.) Az adó kilogrammonként 114 Ft lett, ami a duplája annak, mint az ólomakkumulátorok díja. Vagyis a törvényhozók szerint az egyik legtisztább energiatermelési eszköz, a napelem dupla olyan veszélyes, mint a mérgező vegyszerekkel teli akkumulátor. 2018-tól már nem veszélyesebb, csak ugyanolyan veszélyes lesz.
Az Unió területén mindenhol a megújuló energia támogatása az egyik irányelv, az egész piac Magyarországon is támogatást várt, helyette jött ez a plusz “adó”. Ezzel természetesen drágultak a napelemek, romlottak a napelem telepítések megtérülési mutatói így ez a díj segített konzerválni a magyarországi környezetszennyező, főleg fosszilis alapú energiatermelést.
A beszedett pénz bekerül a költségvetésbe, és nem valószínű. hogy 40-50 évig elkülönítve gyűlik a napelemek újrafeldolgozására várva. Vagyis arra nem is kellene várni, hiszen a leselejtezett napelemeket már most is nagy mértékben a napelem gyártók vásárolják fel, mert olcsóbb abból új napelemet gyártani. Tehát nincs szemét, ilyen módon tehát nincs is szükség termékdíjra.
Ha a döntéshozók segíteni szeretnének a napelemek terjedésében, érdemes lenne a napelemekre is érvényes világrekorder áfát csökkenteni egy kedvezményesebb mértékre. Ezzel egy átlag családi házas napelem rendszer 10-20%-al is olcsóbb lehetne, ami viszont jelentősen javítaná a megtérülést.