Karbonsemleges Magyarország?

Magyarország nem akar karbonsemleges lenni?

Karbonsemleges határidőAz Uniós vezetők legutóbbi találkozóján kiderült, hogy nincs egység az Unió országai közt a karbonsemleges célokat illetően. A tanácskozó célja ugyanis az volt, hogy egy megállapodásban rögzítsék, hogy céljuk 2050-re csak annyi szén-dioxidot bocsássanak ki, amennyit ki is tudnak egyenlíteni.

Ez a 2050-es határidő is jelentős lazítás az eredeti tervekhez képest. Az ok a gazdaságilag és energetikailag elmaradottabb országok terhelésének csökkentése. Az átállás fő lépései az energiagazdálkodás optimalizálása, a megújuló energia terjesztésének segítése lennének.

A fejlettebb, jellemzően nyugat-európai országok már most is jelentős megújuló energia potenciállal rendelkeznek. Volt már arra is példa, hogy egy ország teljes energiaigényét ilyen zöld módon termelték meg.

Pár nappal korábban Magyarországon Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt nyilatkozta, hogy Magyarország célja 2050-re a karbonsemleges energiatermelés. Mi volt tehát Magyarország szavazata a megbeszélés végén a 2050-es határidőre? Megvétózták a határozatot.

Érthetetlen? Az, a magyarázat pedig ugyanilyen furcsa.

A 31 év múlva esedékes karbonsemleges energiagazdálkodásnak a fő ellenérve a rezsicsökkentés. A környezet védelmére, a tiszta jövőre kellene némi pénzt költeni, hogy pl. jobban szigeteltek legyenek a házak, jobban terjedjen a megújuló energia… de ehelyett mi államilag támogatjuk az alacsony gázárat.

Így persze marad az energiapazarlás, feleslegesen fűtjük az utcát, használjuk az elavult energiapazarló gazkazánokat. Így a hivatalos álláspont szerint tehát nem marad pénz a tiszta gazdaságra átállásra. Ez után nem csoda, hogy már Észak-Korea is előttünk jár a lakossági napelem rendszerek elterjedtségében.

Sovány vigasz, hogy Csehország és Lengyelország is tiltakozott a határozat ellen. Lengyelország hangoztatta is, mi lenne az, ami segítene őket meggyőzni a határozat elfogadásáról. A pénz. Szeretnének kompenzációt kapni a jelenleg jelentős és lassan leépítendő széniparuk miatt.

Teljes joggal reagálta a Greenpeace a csúcstalálkozóra: “Elbaltázták”.

Mi az elosztói teljesítménydíj?

Emelkedik a napelem elosztói teljesítménydíj.

Elosztói teljesítménydíjEz az “elosztói teljesítménydíj” 2017 március óta létezik, de mert a törvénybe bevezetett díja 0 Ft/kW, emiatt eddig mintha nem is létezett volna.

A díj háttere a következő: A jelenlegi szabályozás szerint a háztartási méretű kiserőművek a megtermelt, de azonnal fel nem használt energiát visszatöltik a hálózatba.

Ezzel úgy használják az energiahálózatot, mintha energiatároló rendszer lenne. (Bár azt az energiát valaki más a hálózatban azonnal el is használja. A termelő pedig ezzel azonos mennyiségű energiát máskor ingyenesen elhasználhat a hálózatból.)

Az elektromos hálózat tehát ingyenesen biztosít egy plusz “szolgáltatást”, amit a szolgáltatók szeretnének fizetőssé tenni.

Ez részükről érthető igény. A kivitelezés módja és indoka azonban több, mint furcsa. Kaderják Péter, az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár egy konferencián azt nyilatkozta, hogy túlzóak a magyarországi napelem támogatások. A megoldás, tehát, hogy ezeket valamivel kompenzálni kell.

Mivel jelenleg semmilyen támogatás nincs a lakossági napelem rendszerek telepítésére, emiatt ezt a túlzó támogatást nehéz értelmezni. (Van helyette napelem adóként elhíresült extrém magas termékdíj kiterjesztés, világon egyedülálló tűzvédelmi kapcsoló előírása, de ezek sem a támogatás oldalon szerepelnek.)

Ami valamilyen szintű támogatásnak nevezhető, az az ipari méretű napelem erőművek korábbi átvételi tarifája. Ehhez viszont mi köze van a lakosságnak?

Az árak csökkenése szintén nem támogatás, hanem főleg a kínai gyártók nagyüzemi termelésének és folyamatos fejlesztésének eredménye. Erre hivatkozva adót emelni eléggé visszás dolog. Főleg azért, mert ezzel a környezetbarát technológia terjedését gátoljuk és konzerváljuk a jelenlegi magyarországi gáz, olaj, szén és fa alapú lakossági energiafelhasználást.

Reméljük az Unió is felhívja a Magyar kormány figyelmét, hogy a megújuló energia termelésében a sor végén kullogunk. Ilyen intézkedésekkel pedig nem fogjuk tudni teljesíteni a saját, erősen visszafogott vállalásainkat sem.

Kit zavart a Fundamenta?

Kit zavart a Fundamenta?

FundamentaA hét legnagyobb viharát kavaró hír volt a Fundamenta és a többi lakástakarék pénztár ellehetetlenítése. Az intézkedés tempója is fokozta a hatást, hiszen alig több, mint egy nap alatt megtörtént a törvényjavaslat benyújtása, a kihirdetése és az életbe lépése.

A hivatalos verzió szerint azért szüntette meg az állam a lakástakarékok támogatását, mert azon extra profitja volt a cégeknek és kevés új ház építését segítették elő.

Természetesen ezeket az indokokat az érintett cégek azonnal cáfolták. A nyilatkozatok szerint az állami kimutatásokban nem szerepeltek a felújítások és bővítések, valamint az energetikai modernizálások sem. A cégek költségeiből pedig kifelejtették az értékesítők költségét és az irodák működtetési kiadásait is.

Ezeket is figyelembe véve már látszik, hogy a lakosság számára volt a leghasznosabb ez az egyetlen lakossági támogatási forma. (Az MFB által nyújtott hitelben ugyanis nincs támogatás, az tisztán egy kedvezményes hitel. A hiteltől pedig ma sok ember fél, mint a tűztől.)

Az állam a friss hírek szerint a CSOK felé próbálja terelni az embereket. Ez a támogatás viszont nagyságrenddel kevesebb ember számára elérhető, a felhasználási lehetősége pedig jelentősen szűkebb, mint a lakástakarék volt korábban.

Mi lesz így a lakástakarék pénztárak további sorsa?

Mivel a már megkötött szerződések változatlanul élnek tovább, emiatt a fejlődésük és növekedésük valószínűleg megáll, de a folyósítás és a hitelek kihelyezése folytatódik. Ha viszont 0 marad az állami támogatás, a mostani szerződések kifutása után erősen kérdőjeles lesz a létük.

Ami pedig még ennél hamarabb jelentkezik, az a jelenlegi értékesítők helyzete. Ez a több ezer ember rövid időn belül kezdhet új munkát keresni magának.

A védővám vége.

Elérkezett a védővám vége.

A védővám vége2013-ban vezette be az Európai Unió a kínai napelemekkel szemben a mennyiségi és árbeli korlátokat napelem védővám címszóval.

Az eredmény erősen megkérdőjelezhető lett. Az Unióban magasan maradtak a napelem árak, míg a világ többi részén jelentős csökkenés volt tapasztalható. A távol-keleti gyártók pedig megtalálták az utat a szabályok kikerülésére. Az Unió elvesztette elsőségét a napelemek világában.

Jelenleg az Európai Bizottság azt javasolta, hogy ne hosszabbítsák meg a napelem védővámot. Ezzel megszűnik a mások által is tartott napelem minimál ár és a maximált éves értékesítési mennyiség. Beindulhat tehát az igazi verseny a gyártók között.

A várható eredmény a most bevezetett amerikai és most tervezett indiai védővám miatt egy nagy mennyiségű napelem dömping. Az előrejelzések szerint az alacsonyabb ár 30 %-os kereslet növekedést és 45.000 új munkahelyet teremt.

Csökken a napelem adó

Megfelezik a napelem adó mértékét.

Termékdíj vagy napelem adó2015-ben vezették be Magyarországon a napelem adó néven elhíresült termékdíj kiterjesztést.

Minden szakmabeli vitatta a bevezetés okát, mértékét, az így beszedett pénz későbbi sorsát. Ez a díj az Unió legmagasabb termékdíja volt, az európai átlagnak a duplája. (A 2018-as megfelezéssel is csak az uniós átlag közelébe kerül.) Az adó kilogrammonként 114 Ft lett, ami a duplája annak, mint az ólomakkumulátorok díja. Vagyis a törvényhozók szerint az egyik legtisztább energiatermelési eszköz, a napelem dupla olyan veszélyes, mint a mérgező vegyszerekkel teli akkumulátor. 2018-tól már nem veszélyesebb, csak ugyanolyan veszélyes lesz.

Az Unió területén mindenhol a megújuló energia támogatása az egyik irányelv, az egész piac Magyarországon is támogatást várt, helyette jött ez a plusz “adó”. Ezzel természetesen drágultak a napelemek, romlottak a napelem telepítések megtérülési mutatói így ez a díj segített konzerválni a magyarországi környezetszennyező, főleg fosszilis alapú energiatermelést.

A beszedett pénz bekerül a költségvetésbe, és nem valószínű. hogy 40-50 évig elkülönítve gyűlik a napelemek újrafeldolgozására várva. Vagyis arra nem is kellene várni, hiszen a leselejtezett napelemeket már most is nagy mértékben a napelem gyártók vásárolják fel, mert olcsóbb abból új napelemet gyártani. Tehát nincs szemét, ilyen módon tehát nincs is szükség termékdíjra.

Ha a döntéshozók segíteni szeretnének a napelemek terjedésében, érdemes lenne a napelemekre is érvényes világrekorder áfát csökkenteni egy kedvezményesebb mértékre. Ezzel egy átlag családi házas napelem rendszer 10-20%-al is olcsóbb lehetne, ami viszont jelentősen javítaná a megtérülést.

Megszűnik a napelem védővám

A napelem védővám felszámolása.

Napelem védővám változásA napelem védővám fokozatos megszüntetése várható a közeljövőben.

Négy évvel ezelőtt vezette be az Unió a napelem védővámot. A kezdeményezője egy európai napelem gyártó cég, mely feljelentette a kínai gyártókat az alacsony árak miatt.

Már akkor is többen vitatták a bevezetés okait és a konkrét számokat. Egy elemzés arra a következtetésre jutott, hogy az alacsony árak valószínű oka nem a tiltott állami támogatás, hanem a nagybani gyártás és az, hogy az összes fontos beszállító a napelem gyár mellé lett telepítve és szintén óriási mennyiségben gyárt. Így az egységnyi költségek is sokkal kedvezőbbek, mint az európai gyártók esetében.

A védővám viszont megjelent és maximálta az eladható mennyiséget és rögzítette a minimális árat. Ezzel azonnal megállt Európában a napelem árcsökkenés. A világ többi részén folytatódott az árcsökkenés és így a napelem telepítéseknek egyre kevésbé az Unió lett a célpiaca.

Miközben Kína egyre nagyobb részt vesz ki a napelem telepítésekből, az USA komplex napelem rendszereket kínál vevőinek az Unió lassan de biztosan elveszíti vezető szerepét.

Miközben az Unió Kínával próbálja javítani viszonyát, igen rosszul veszi ki magát egy ilyen bürokratikus, piacot korlátozó intézkedés. Ezért vetette fel Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, hogy lassan ki kellene vezetni ezt a védővámot, mert több a kára, mint haszna.

Itt a következő napelem adó

Új „adó” érkezik napelem rendszerekre.

Meglepetés2015-ben minden napelemes cég már nagyon várta a napelemek támogatását, ehelyett egy kellemetlen meglepetés érkezett. Ez volt a napelem termékdíj kiterjesztés, vagy ahogyan ismert lett, a napelem adó.

Egy törvénymódosítás miatt nemsokára új, extra költséget kapnak a napelem rendszerek. Az új díj, az elosztói teljesítménydíj minden, 4 kWp méretűnél nagyobb napelem rendszert érint, a 4 kWp feletti teljesítmény arányában.

Most viszont még van lehetőség az adó elkerülésére. Ehhez az kell, hogy 2017 március 31-ig be kell adni a szolgáltatónak az igénybejelentést a napelem rendszer telepítéséről.

Vegye fel tehát velünk a kapcsolatot még most, kérjen még most ajánlatot és kerülje el az új adót!

Ezzel a “segítséggel” egyre nehezebb lesz betartani azt a megújuló energia támogatást, amit az Unió előír és amit Magyarország vállalt.

Ezt elfújta a szél. Vagy mégse?

Áder János visszaküldte a szélenergiát betiltó törvényt.

Szélenergia betiltvaHatalmas vihart kavart az országgyűlés pár hete, mikor gyakorlatilag betiltották a szélenergia hasznosítását Magyarországon.

A felháborodás valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy Áder János nem írta alá a törvényt és visszaküldte megfontolásra. Kiemelte Kövér Lászlónak írt levelében, hogy a törvénnyel nem ért egyet. Az okok a következőek:

  • Nem segíti a Párizsi Klímamegállapodás végrehajtását.
  • Ellentétes a Magyarországi Megújuló Energia Hasznosítási Tervvel.
  • Indokolatlan adminisztratív korlátozásokat (gyakorlatilag tiltást) vezet be.

Magyarország bevállalta ezeket a lépéseket, viszont ezek a lépések ellentétesek az Európai Unió elvárásaival, a Magyar megújuló energia fejlesztési tervekkel és a józan ésszel.

A szélenergia tehát kapott egy újabb esélyt, hogy segítse a Magyar energiatermelés zöldebbé válását.

Szélenergia? Magyarországon betiltva!

Magyarország betiltotta a szélenergia terjesztését.

Szélenergia betiltvaA szélenergia kapcsán elképesztő dolog jelent meg a szeptember 15-i Magyar Közlönyben, csak értelmezni kell a leírtakat.

Megjelent egy rendeletmódosítás, mely szerint Szeptember 23-i határidővel betiltják a szélerőművek telepítését Magyarország területén. Hogyan lehetséges egy ilyen, az unió normáival szögesen ellentétes rendelet megalkotása?
Egy ügyes trükkel.

Engedélyezik a szélerőmű telepítést, de olyan paraméterekkel, melyek 100%-ban lehetetlenné teszik az engedélyezést és a telepítést.

A konkrét megoldás ebben az esetben az volt, hogy minden beépített terület 20 kilométeres körzetében megtiltották a telepítést. Az energiaklub utánajárt, hogy ez a korlát országos szinten mekkora területet tilt és engedélyez. A végeredmény: Nincs olyan terület az országban, ami ne esne tiltás alá.

Tehát engedélyezik a telepítést, de az egész országot letiltják. Minden más terület engedélyezett. Ügyes!

Van tiltás a Magyar Honvédség miatt is. A katonai radarok 40 kilométeres, a katonai repterek 10 kilométeres körzete is tiltott terület. A honvédség ezen kívül bármikor tilthatja a szélerőművek telepítését, ha az “csökkenti a honvédelmi és katonai képességet”. Ennyi. Nincs pontosabban megfogalmazva, hogy mikor és mivel kell megindokolni a honvédségi tiltást. Eszerint elég annyi: Csak.

Az uniós elvárások szerint tehát segítjük és támogatjuk a szélenergia terjedését, csak éppen mindenhova tilos telepíteni őket.