Magyarország nem akar karbonsemleges lenni?
Az Uniós vezetők legutóbbi találkozóján kiderült, hogy nincs egység az Unió országai közt a karbonsemleges célokat illetően. A tanácskozó célja ugyanis az volt, hogy egy megállapodásban rögzítsék, hogy céljuk 2050-re csak annyi szén-dioxidot bocsássanak ki, amennyit ki is tudnak egyenlíteni.
Ez a 2050-es határidő is jelentős lazítás az eredeti tervekhez képest. Az ok a gazdaságilag és energetikailag elmaradottabb országok terhelésének csökkentése. Az átállás fő lépései az energiagazdálkodás optimalizálása, a megújuló energia terjesztésének segítése lennének.
A fejlettebb, jellemzően nyugat-európai országok már most is jelentős megújuló energia potenciállal rendelkeznek. Volt már arra is példa, hogy egy ország teljes energiaigényét ilyen zöld módon termelték meg.
Pár nappal korábban Magyarországon Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt nyilatkozta, hogy Magyarország célja 2050-re a karbonsemleges energiatermelés. Mi volt tehát Magyarország szavazata a megbeszélés végén a 2050-es határidőre? Megvétózták a határozatot.
Érthetetlen? Az, a magyarázat pedig ugyanilyen furcsa.
A 31 év múlva esedékes karbonsemleges energiagazdálkodásnak a fő ellenérve a rezsicsökkentés. A környezet védelmére, a tiszta jövőre kellene némi pénzt költeni, hogy pl. jobban szigeteltek legyenek a házak, jobban terjedjen a megújuló energia… de ehelyett mi államilag támogatjuk az alacsony gázárat.
Így persze marad az energiapazarlás, feleslegesen fűtjük az utcát, használjuk az elavult energiapazarló gazkazánokat. Így a hivatalos álláspont szerint tehát nem marad pénz a tiszta gazdaságra átállásra. Ez után nem csoda, hogy már Észak-Korea is előttünk jár a lakossági napelem rendszerek elterjedtségében.
Sovány vigasz, hogy Csehország és Lengyelország is tiltakozott a határozat ellen. Lengyelország hangoztatta is, mi lenne az, ami segítene őket meggyőzni a határozat elfogadásáról. A pénz. Szeretnének kompenzációt kapni a jelenleg jelentős és lassan leépítendő széniparuk miatt.
Teljes joggal reagálta a Greenpeace a csúcstalálkozóra: “Elbaltázták”.
Ez az “elosztói teljesítménydíj” 2017 március óta létezik, de mert a törvénybe bevezetett díja 0 Ft/kW, emiatt eddig mintha nem is létezett volna.
A hét legnagyobb viharát kavaró hír volt a Fundamenta és a többi lakástakarék pénztár ellehetetlenítése. Az intézkedés tempója is fokozta a hatást, hiszen alig több, mint egy nap alatt megtörtént a törvényjavaslat benyújtása, a kihirdetése és az életbe lépése.
2013-ban vezette be az Európai Unió a kínai napelemekkel szemben a mennyiségi és árbeli korlátokat napelem védővám címszóval.
2015-ben vezették be Magyarországon a napelem adó néven elhíresült 
A napelem védővám fokozatos megszüntetése várható a közeljövőben.
2015-ben minden napelemes cég már nagyon várta a napelemek támogatását, ehelyett egy kellemetlen meglepetés érkezett. Ez volt a napelem termékdíj kiterjesztés, vagy ahogyan ismert lett, a 
Hatalmas vihart kavart az országgyűlés pár hete, mikor gyakorlatilag